szóval az egész gondolat ott kezdődött, hogy úgy vettem észre (bár elsősorban külföldi feminista oldalak szerkesztőinél), hogy van egy ilyen divat a feministák között, hogy szeretik magukat erősen sminkelni, főleg a szájukat élénk pirosra. azt nem tudom, mennyire hétköznapi viselet ez náluk, de gondolom az lehet. plusz sokan szeretnek pl. magassarkút is hordani, ha nem is állandóan. a szőrtelenítésről már nem is beszélek, bár erről nem tudom, mi a divat náluk, de valószínűsítem, hogy itt sem törekednek teljes természetességre.
és nem tudom, mit gondoljak erről az egészről. mert egyrészt az rendben van, hogy a feminizmus elsősorban azt képviseli, hogy minden nő szabadon választhasson, hogy hogyan is szeretne kinézni, mindenféle külső társadalmi (férfiak, reklámok, elvárások) kényszer nélkül. de ha ezek a nők (a feministák) TUDATÁBAN vannak ezeknek a kényszerítő, nagyrészt belsővé tett elvárásoknak (hogy 1) egy nő legyen szexi és nőies 2) hogyan legyen az), akkor vajon ezt mérlegelik-e akkor is, amikor arról döntenek, hogy ők maguk hogyan szeretnének kinézni és miért pont úgy? csak mert nekem az a tippem, hogy nem mindig.
mert a feminizmus azt is képviseli, hogy kritikusan szemléljük a felénk irányuló (akár külső, akár belső) elvárásokat. és ilyenkor vajon felmerül-e bennük, hogy azért sminkeli-e magát / vesz fel magassarkút, mert ugyanaz a vágy mozgatja, mint a nem feminista nőket (hogy tetsszen a férfiaknak)? ráadásul ugye a nem feminista nőknél inkább megveti ezt a jelenséget, mint követendőnek tartaná - mi a helyzet akkor saját magával? azért szőrteleníti a lábát pl., mert szőrös lábbal nem érzi magát elég nőiesnek? hogy is van ez? és ha így van, az mitől is van? ki mondja meg, hogy mi a nőies és mi a "nem elég nőies"? nem éppen erről szól a feminizmus, hogy megkérdőjelezzük ezeket a kategóriákat, címkéket, elvárásokat?
szóval még ha az is a válaszuk, hogy semmi különös szándék nincs mögötte, csak nekik "így tetszik", akkor is ott a kérdés, hogy de miért tetszik így? csak nem azért, mert ők sem tudják kivonni magukat a társadalmi hatások (= létezik egy - vagy több - követendő női szépségideál) alól? és nem, szerintem nem tudják, legalábbis nagyon nehéz atomjaira bontani mindent, és elemezni, hogy milyen hatások értek minket gyerekkorunktól fogva, akár tudatosodtak ezek, akár nem. és persze pláne akkor nehéz, ha nem.
a másik dolog, amit érzek ebben a piros rúzs - szexi külső dologban, hogy talán egyfajta kompenzálás ez náluk akár önmaguk, akár a külvilág felé, hogy "oké, hogy feminista vagyok, de azért SZEXI NŐ vagyok, úgy is tessék észrevenni"... szóval a "feministák csúnyák" típusú előítéletek lebontását is célozzák talán ezzel. erről mondjuk kettős érzésem van, mert nem hiszem, hogy bárkinek is bizonyítással tartoznánk, hogy "márpedig mi nem vagyunk csúnyák, sőt, szexik is tudunk lenni"...
az még egy szimpatikus válasz lenne, ha az lenne a szándékuk, hogy "belülről bomlasszák a rendszert", vagyis azokat célozná a külsejük elsősorban, akik a külső alapján másra számítanak, nem egy feminista nőre, szóval végül is megint az előítélet lebontásáról lenne szó, csak nem bizonyítás formájában, inkább olyan céllal, hogy árnyaltabban próbáljuk látni a világot, az embereket, ne rakjuk őket egyből a külsejük alapján egy dobozba.
szóval talán ezzel a lehetőséggel egyet is értek, mármint hogy vannak ezek a hagyományosan nőiesnek tartott kellékek, megjelenések stb., és hogy ezeket mindenki úgy használja, ahogy akarja, viszont azt is gondolom, hogy ez az "úgy használom, ahogy akarom" nem is olyan egyszerű döntés, amilyennek tűnik, már ha van egy bizonyos elvi meggyőződésed éppen ezekkel a kellékekkel kapcsolatban is.
én most ebben a rákérdezős, gondolkodós időszakban vagyok magammal kapcsolatban is, és nehéznek tartom a döntést, hogy mi az, amit átvegyek, és mi az, amit elvessek ezekből a tipikusan nőies - szexi dolgokból.
plusz kicsit más téma, de mindehhez még az is hozzájön, hogy nekem nagyon nem tetszik, hogy a kultúránk ekkora hangsúlyt fektet általában az emberek, persze elsősorban a nők külsejére. nyilván részben emiatt is vagyok feminista, de mint az kiderült, feminizmuson belül is releváns a kérdés.
és igen, egyébként különbségnek gondolom, hogy ha valaki tudatosan választ szexi/nőies dolgokat, mintha valaki tudattalanul tenné, el sem gondolkodva, rá sem kérdezve a miértekre (ahogy a nők többsége) - de a folyamatos kérdéseket éppen ezért is fontosnak tartom.
Komolyan... Magyar író "'tollából" most először jött le ugyanaz, amit én is érzek, gondolok erről. Köszönöm!
VálaszTörlésnincs mit, akkor már (legalább) ketten vagyunk, ennek örülök :)
TörlésNaomi Wolf írt erről egy könyvet
VálaszTörlésA szépség mítosza
VálaszTörlésigen, tudok róla, bár még nem olvastam, de ő ha jól tudom, nem konkrétan a feminista nőkkel kapcsolatban írt erről, hanem általában a nőkkel. persze mi is nők vagyunk, így a hatások, amik érnek, ugyanazok.
TörlésIgen, csak Naomi Wolfot nem lehet komolyan venni. Hogy higgyem el, hogy ő rájött valamire, amire más nem, amikor ugyanúgy néz ki, mint bármelyik nő, aki bedől a szépség mítoszának?! Ő is ugyanúgy bedől, tehát nem hiteles.
VálaszTörlésna pont ez az, amit nem tudom, hogy lehet eldönteni, hogy ki az, aki "bedől", és ki az, aki nem... ill. hogyan nézzünk ki, ha nem akarjuk, hogy azt higgyék rólunk, hogy mi is bedőltünk... (nyilván nem arra gondolok, hogy csak kifelé lényeges ezt mutatni, hanem a belsővel összhangban.) a teljes természetesség a megoldás szerinted?
Törlésamúgy NW védelmében: más dolog rájönni valamire vagy elemezni valamit, és más dolog alkalmazni tudni azt a saját életedre. nem ő lenne az első, aki "bort iszik és..." :) de ettől még a mondanivalója lehet érvényes / megfontolandó - persze hogy ő maga mennyire hiteles, az más kérdés.
TörlésEz attól is függ, hogy a feminizmusnak melyik ágát "képviseli", milyen elveket vall az ember. (Egyébként szerintem nincs olyan, hogy feminista ágazatok, de a feminista irodalom szerint van, ezért hivatkozom rájuk.) Szerintem a teljes természetesség a "megoldás". Számomra a hitelesség a legfontosabb (nem kizárólag a feminizmusban, hanem az élet bármely területén), és számomra egy magassarkú cipőben gerincét nyomorgató "feminista" nem hiteles <-- és most 100 feministából 99 felzúdul, hogy a "na, de a feminizmus lényege, hogy mindenki saját maga válassza meg, hogy milyen akar lenni, hogy akar kinézni, stb", ami azért szomorú, mert teljesen nyilvánvaló, hogy ők ugyanúgy agymosottak, mint a társadalom nagy része, és nem látják, hogy ők valójában nem ezt akarják. A cipőgyártó cégek, média, divatcégek, női magazinok, bimbo pornon szocializálódott férfiak, stb. akarják valójában, hogy magassarkút hordjon, amivel tönkreteszi a gerincét, és még ki tudja milyen egészségügyi bántalmakat okoz. A mi nyugati társadalmunk meg borzongva lenézi a kínai lábdeformálást, pedig én nem látok túl sok különbséget. De a magassarkú csak egy dolog, lehetne beszélni a szőrtelenítésről, plasztikai beavatkozásokról, és így tovább.
VálaszTörlésSzerintem nem elég rájönni a problémára, hanem ennek megfelelően cselekedni kell. Ajánlom ezt a nőt, aki rájött a "bullshit"-re, a hosszú monológja után meg kb. annyit mond, hogy majd kicsit visszavesz a fake tanból... What?! Ez a nagy tanulság? Nem az a lényeg, hogy mit mond az ember, hanem hogy hogyan cselekszik.
https://www.youtube.com/watch?v=PENkzh0tWJs
én csodálom azokat, akik "merik" vállalni a teljes természetességet, de nagyon kevés ilyen van (legalábbis a fiatalabb korosztályban), talán ezért sem tudom, hogy én pl. tudnám-e vállalni. nagyon nehéz úgy szépnek látni valamit, hogy mindenhonnan az a hatás ér, hogy csak akkor lehetsz szép, ha xyz dolgot átalakítasz magadon. márpedig csak akkor működik ez az egész szerintem, ha tényleg őszintén jól érzed magad úgy, ahogy vagy, és szépnek látod magad, szóval belülről kell hogy induljon a változás, azt meg többnyire külső hatásokkal lehet elérni, ezért nehéz szerintem. mondjuk néhány dologban már haladtam én is, de nem mindenben.
Törlésabban igazad van, hogy jó lenne, ha mindenki aszerint élne, hogy "te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban", de ez nem olyan egyszerű... mindenesetre minél többen, minél többet változtatunk, annál inkább változik a társadalom is. amúgy szerintem mindkettő lényeges, az is, hogy mit mond valaki, meg az is, hogy mit cselekszik. mert lehet, hogy ő maga nem aszerint cselekszik, de lehet, hogy hatással lesz másokra, akik meg igen.
ja és a természetességet is mindenki máshogy érti, úgy tapasztaltam, ezért mondom, hogy a teljes természetesség alatt nem (csak) a smink és a magassarkú nélküliséget értem, hanem azt, hogy semmit nem alakítasz a külsődön (a sportolást kivéve mondjuk, ami egészséges), tehát pl. se a szemöldöködet nem alakítod, és sehol sem szőrteleníted a tested.
TörlésAttól még hogy mindenki mást ért természetességen, nem azt jelenti, hogy igazuk is van. Én kb. három éve nem távolítok el semmilyen szőrzetet sem a testemről. Fiatal nő vagyok, és eddig még nem köveztek meg.
VálaszTörlésnem is ezt mondtam, csak tisztázni akartam, hogy nem a "természetes szépség" címke alatt futó, de valójában "kevés smink" jelentésű dologra akartam utalni. :) kíváncsi lennék amúgy, hogy nem szoktál-e találkozni megvető pillantásokkal, ill. mi a helyzet az ismerkedéssel stb. - nyilván nem tartozik rám, csak érdekel a dolog. amúgy attól is függ (szerintem), hogy ki mennyire meri ezt vállalni, hogy pl. milyen géneket örökölt, mennyire erősen szőrös típus... azért az sem mindegy. meg hogy egyébként mennyire felel meg az alkata / arca a női szépségideálnak. szóval ez is sok mindentől függ, szerintem. persze minden elhatározás kérdése, de egy alapvetően szép/nőies alkattal, arccal "könnyebb" bátornak lenni.
TörlésElnézést a pár napos kimaradásért, a legutolsó facebook posztodról jutott eszembe, hogy volt itt egy beszélgetésünk. :)
TörlésŐszintén bevallom, hogy külföldön éltem sokáig, Európa egyik legtoleránsabb országában (bár Magyarországhoz képest bármi toleráns) és sosem szóltak be vagy ilyesmi. Csak néznek. Nem tudják hova tenni a fejükben, hogy egy fiatal nő nem szőrtelenít, mert az él a tudatukban, hogy az a kevés nő, aki nem szőrtelenít vagy idős, vagy igénytelen (egyébként nagyon durva, hogy a szőrös nő igénytelennek számít, de a szőrös férfi nem), de mivel én egyik sem vagyok, így nagyon nem értik. Azt simán el tudom képzelni, hogy Magyarországon beszólogatnak, bántani próbálnak, mert nálunk nem szeretik, ha valaki más, van egyénisége, nem manipulálható és vannak gondolatai. Magyarországon azért is kinevetnek a hátad mögött, ha olyan sapka van rajtad, ami mondjuk nem divatos, tehát tök mindegy, hogy miért nevetnek rajtam. Nem vagyok divatos.
Párválasztás során meg igazából ez segítség, mert könnyen kiszűrhető, hogy ki gondolja komolyan, ki az, aki tényleg elfogad olyannak, amilyen vagy, nem azért akar, mert mondjuk a Balatonon akar veled villogni. Mert azt nem tud. Velem villogni. Meg egyébként nyilván nem a diszkóban ismerkedem... Meg semmi baj nincs azzal, ha egy férfi azt mondaná, hogy: "hát, ezt így nem". Kb. 7 milliárd másik ember él még a világon, akikből válogathat.
Egyébként én majdnem egész életemben feszengtem, stresszeltem (ami főleg a szüleimmel való kapcsolatomnak köszönhető, de ez egy másik téma), és soha nem éreztem magam olyan jól a bőrömben, mint amikor elengedtem minden fölösleges dolgot, és elkezdtem az igazi értékekre koncentrálni. Az esetleges "mit gondolnak majd a buszon, ha meglátják a hónaljamat?" gondok(?), semmik ahhoz képest, amiktől emiatt megszabadultam.
Szerintem ez elhatározás kérdése, nem pedig azé, hogy milyen arccal, alakkal rendelkezik az ember. Nekem ez kibúvónak tűnik "Könnyű neked, hogy ilyenek a génjeid!". Egyébként barna hajú vagyok, nagyon erős, és hosszú is a szőrzetem. Nem annyira, mint mediterrán embereknek, de hidd el, 30 méterről is simán észrevennéd pl. a lábaimat. :)
na igen, nekem is az a tippem, hogy külföldön könnyebb ezt vállalni, ha toleráns országban élsz, akkor azért, ha pl. mediterrán országban, akkor azért. de persze ez is tűnhet "kibúvónak", és alapvetően egyetértek, hogy elhatározás kérdése, de szerintem azért ebben van valami, hogy intoleráns országban nehezebb (bármi, ami más, ahogy te is írtad), másrészt meg abban is, hogy alkat (gének) kérdésében sem mindegy, hogy milyen visszajelzésekhez szokott hozzá az élete során valaki, és mekkora a külsejével kapcsolatos önbizalma... vagy nem csak a külsejével kapcsolatos, hanem általában az önbizalma. márpedig a nőknek (szerintem) általában kicsi, pláne ha a természetes önmaguk vállalásáról van szó.
Törlésaz ismerkedés / szűrő dologban is igazad van, bár őszintén szólva kíváncsi lennék, hogy a férfiak hogy állnak ezzel a "szőrös lábú nő" dologgal, csak mert én úgy látom, hogy egyedül a láb az, ami "tabunak" számít, a többi szőr már szinte kezd újra divatba jönni - legalábbis kezd újra beszédtéma lenni. mondjuk az is igaz, hogy a fene akar olyan férfinak tetszeni, akinek ez valami fontos kitétel. :) inkább nálam kitétel az, hogy ne legyen szőr-fóbiás... bár az is lehet, hogy a férfiaknak ez nem is olyan nagy probléma, mint a nőknek, ezt is el tudom képzelni.
Biztos, hogy Magyarországon nehezebb, de azért azon is érdekes elgondolkodni, hogy ezek igazi gondok-e vajon. Tegyük fel, hogy valami suttyó csúnya dolgokat kiabál rám ezért az utcán. Ettől törjek össze? Ez nem az én szegénységi bizonyítványom.
TörlésEgyébként ez ma már nem is annyira gender issue szerintem, hanem inkább a média manipuláló hatásának köszönhető. Pl. nagyon jellemző (Magyarországon legalábbis) hogy 18 év alatt a fiúk és a lányok is egyaránt csupaszak. Nyilván nem az értelmesebb réteg, de sajnos nem is az értelmesebbek vannak többségben...
Egyébként jó lenne igazából, ha a nők segítenék, támogatnák egymást, persze, csak ha van rá szükségük. Nem tudom, ismered-e ezt a csoportot, amelynek londoni (nem szőrtelenítő) tagjai egyszer kitalálták, hogy együtt mennek uszodába. El tudom képzelni az arcokat. :D
https://www.facebook.com/groups/353902130900/?fref=ts
Budapesten van-e esetleg olyan klub, közösség, ahol eszmét lehet cseréni, beszélgetni egy tea mellett?
hát attól függ, mit nevezünk "igazi" gondnak. én pl. nem szeretem, ha beszólnak nekem az utcán, pláne akkor, ha ilyesmiért tennék - oké, az ő szegénységi bizonyítványa, ettől függetlenül nekem is kellemetlen. persze biztos hozzá lehet szokni, meg lehet tanulni kezelni, de nem biztos, hogy erre én külön energiát szeretnék szánni.
Törlésigen, arról is lehetne beszélni, hogy ma már a férfiak felé is "elvárás" (bizonyos körökben), hogy szőrtelenítsék magukat egyes helyeken - na ezt pláne nem értem. pontosabban értem, jót keresnek rajtuk is az ebben érdekelt cégek, de hogy ennek ennyien bedőlnek... és nem is csak a 18 éven alattiak egyébként.
nem ismertem ezt a csoportot, de ahogy ránéztem pár profilképre, nem tűntek úgy, hogy ne használnának sminket pl., persze ez nem sokat jelent, attól még lehet másmilyen a csoport többsége. én ezt az oldalt ismerem és követtem: http://baretobush.tumblr.com/ - nagyon tetszett, ahogy nyíltan és részletesen beszélt a testének minden változásáról és az ezzel kapcsolatos érzéseiről - az ilyesmi is szerintem fontos lenne, hogy nők elkezdjenek ilyenekről nyíltan beszélni.
amúgy uszoda: na ez pl. érdekes, mert mi a helyzet a bikinivonallal? azt is meghagyják? vagy az ilyen francia bugyis / nadrágszerű fürdőruha a megoldás? mondjuk nekem az kifejezetten tetszik, de ez más kérdés :)
én nem tudok ilyen közösségről, már ami kifejezetten erről szólna, de ha lenne is, én nem annyira vagyok ilyen közösségi ember, legalábbis személyesen, interneten inkább. :)
ja és pont ma olvastam egy feministától, hogy hogy csupaszította le magát (teljesen), és ilyenkor valahol azért elszomorít a dolog... mert ha már a feministák is így állnak hozzá, akkor...... de erről szólt az eredeti blog posztom is. persze nyilván feminista és feminista közt is van különbség, de ennek kapcsán arról, hogy ki és mitől "igazi" feminista, megintcsak nem tudom, mit gondoljak.
A "bikinivonal" (ez olyan hülye kifejezés) ugyanolyan rész, mint bármelyik más a testemen. Én sima sport fürdőruhát hordok.
TörlésAz a szomorú és szánalmas, hogy Magyarországon az elvileg feministák is rettenetesen bánnak a nőkkel. A nokert.hu oldalról az "A "feminizmus", ha félreértik" cikkből idézek:
"Férfigyűlölő? Nőuralomra tör? Fel akarja cserélni a hagyományos nemi szerepeket? Önző karrierista? Megrögzött szingli? Csak és kizárólag leszbikus? Szükségképpen nincs gyereke? Szőrös a lába? Nem hord melltartót, netán elégeti azt? Minden esetben "férfiasan" öltözödik? MIndenáron traktoros, kőműves vagy bányász akar lenni? Netán nemek nélküli társadalmat akar? Álláspontját csak addig tartja fenn, amíg nem talál egy megfelelő férfit? A szíve mélyén mégiscsak a hagyományos női szerepre vágyik? Ő a hibás a nők "kettős terhéért"?
Ez teszi a feministát? Netán valami más?"
Egy kérdésem van. Ők most a nőkÉRT vannak, vagy a nők ELLEN?
Magyarországon úgy tűnik, hogy sok más mellett a feminizmus is fényévekre le van maradva a nyugatitól... Meg szerintem a csak interneten való jelenlét nem elég, ha valami mellett/ellen teljes szívvel ki akar állni az ember.
Én momentán nem vagyok feminista, sokkal inkább gender rights-os. Szexizmus-ellenes. Ez a férfiakat is ugyanúgy érinti,
Ja, és azért sokan vagyunk! :)
Törléshttp://hairypitsclub.tumblr.com/
szerintem is hülye kifejezés, csak nem találtam rá jobbat :)
Törlésmármint ezt nem egészen értem, hogy szerinted mi a gond ezzel a nőkértes írással. ez szerintem is probléma, hogy Magyarországon általában nincsenek tisztában az emberek azzal, hogy mit jelent a feminizmus, szerintem ez csak erre reflektál.
ezt a csak internetes dolgot én nem pont így értettem, vagyis nem úgy, hogy csak az interneten vagyok feminista, az életben meg nem, hanem úgy, hogy kifejezetten feminista közösségekbe nem járok, de ez szerintem személyiség kérdése (is), szóval nem tudom, miért ne lenne "elég". másrészt meg az interneten nagyon sok embert meg lehet szólítani, hatással lehet lenni másokra, akár még barátokat is lehet szerezni, vagy párkapcsolatot, szóval én meg ezt tartom nagyon fontosnak.
miért mondod, hogy nem vagy feminista? ezt megint nem értem.
igen, tudom, hogy vannak ilyen tumblr-trendek, de nem tudom, mennyire számít ez önmagában feminizmusnak, ill. mennyiben tényleg csak tumblr-trend, mint sok más. plusz a magyar átlag nem ilyen, ezek többnyire "lázadó" tinik, amennyire én tippelem.
A nőkértes írás gúnnyal felsorolja a sztereotípiákat a feministákkal kapcsolatban, majd azt sulykolja, hogy a feminsták egyáltalán NEM ilyenek.
TörlésAzért írom, hogy nem vagyok feminista, mert ugyanannyira vagyok "maszkulinista", mint feminista, tehát akkor maszkulinistának is lehetne nevezni ennyi erővel. Sok alap feministának tartott tétellel, gondolattal nem értek egyet. Az egyenlőségben hiszek. Ennek lehet nevet is adni, de minek? Ha nagyon muszáj, akkor a gender rights találóbb.
A virtuális összetartás azért elég kevés. Ez olyan, mint mikor az embernek van 500 Facebook ismerőse, a valóságban meg alig számíthat valakire. Ez nem valódi kapcsolat.
Ezt a "tumblr trendet" én legalább már 3-4 éve figyelemmel kísérem. Meg egy bizonyos kor után azért nem lehet valakire mondani, hogy "jaj, ez csak egy lázadó tini". Meg ha így is van, inkább így lázadjanak, mint a Való Világgal...
én úgy értelmezem azt az írást, hogy arra utal, hogy nem minden feminista egyforma, és igen, a sztereotípiák többsége egyáltalán nem igaz. de szerinted akkor ilyenek? szóval még mindig nem értem. :)
Törlésmivel nem értesz egyet? dehát a feminizmus is az egyenlőségben hisz, szóval akkor feminista vagy... én sem értek egyet minden feministával mindenben, de attól még az alapban igen, és ez pont a nemek közti egyenlőség.
nem, szerintem ez nem olyan, mint a facebookon 500 ismerős, szóval ebben nem értünk egyet.
persze, nem azt mondom, hogy ott mindenki lázadó tini, csak elég sokan. eleve kik használják a tumblr-t? fiatalok. sokféleképpen lehet lázadni, ez sem rossz, mondjuk hozzám a csak külsőségekben megnyilvánuló lázadás nem áll annyira közel. (nem azt mondom, hogy ez az, de az is lehet sokaknál.)
Akkor úgy tűnik, hogy semmiben sem értünk egyet, de egalább az "Orange is the new black"-et mindketten szeretjük. :)
Törléslehet, nem tudom.
Törlésszia Szira!
VálaszTörléskicsit más aspektudból...
a külsőségekben jelentkező - öltözködés, smink - szokások, divatok változásában eleve van egy meghatározottság: hol, mikor, milyen kultúrában élsz. másrészt pl. az öltözködés funkcióját lehet különböző dimenziókban értelmezni. praktikusan alakítjuk az időjárási viszonyokhoz, alkalmas - és szerintem rendkívül jó eszköz - arra, hogy kifejezzük önmagunkat, akár egy közösséghez való tartozásunkat.
eddig számomra nincs semmi kifogásolható a dologban, és ezért nem is értek egyet azokkal, akik azt hangsúlyozzák, hogy a ruházat nem fontos. illetve addig a pontig értek egyet vele, hogy elfogadható az is, ha valaki csak a praktikum szintjén foglalkozik a ruházatával, de azt se kellene elítélendőnek vélni, ha más ennél többnek értelmezi.
a másik dolog az esztétikai aspektus. szerintem minden ember szereti a szépet, akár önmagában, akár másokban, akár tárgyakban. én abban sem látok kifogásolni valót, ha önmaguknak, másoknak tetszeni szeretnénk a külsőnkkel. gond akkor lehet, ha a kettő egymással konfliktusba kerül: "én ilyen külsővel érzem jól magam, de úgy vélem másoknak másképp tudnék tetszeni". az már problémás, ha valaki azért mond le a saját stílusáról, hogy másoknak megfeleljen. de ugyanígy problémásnak látom azt is, mikor valaki csak azért "különc" külsőleg, csak mert "nehogy már én is beálljak a sorba".
visszakanyarodva az eredeti témához, a szexi külső önmagában nem biztos, hogy probléma, sokkal inkább, ha valaki csak másokért, társadalmi elvárásból teszi, úgy hogy önmagát nem érzi jól, esetleg nincs is igénye megismerni önmagát, a saját ízlését.
a másik ami zavar, hogy gyakran összekapcsolódik ez a szexi külső dolog szegényes érzelmi, intellektuális viselkedéssel. konkrétan arra gondolok, hogy a nő megelégszik azzal, hogy külsőleg vonzó, a belső személyiségével nem is törődik. ahogy az a férfi hozzáállas is zavar, ami kimondottan bátorítja ezt.
üdv: dani california ( ha még elmékszel...) :)
szia!
Törlésüdv itt is! érdekes, hogy megtaláltad ezt a blogot :)
persze, én sem gondolom, hogy az öltözködés (akár mint önkifejezési forma) ne lenne fontos, inkább én is arra utaltam, amit te is írtál az utolsó bekezdésben, hogy nagyon sok embernek ez a legfontosabb - mármint az, hogy mindig szépnek/csinosnak/szexinek lássák mások és annyi. az, hogy amúgy milyen ember, hogy mit gondol a világról, hogy a lelki életével, az embersége fejlesztésével mennyit foglalkozik, az sokak számára másodlagos, ami szomorú jelenség, szerintem.
az alapvető kérdés pedig az, hogy honnan tudom eldönteni, hogy mi az, ami a "saját stílusom", mi az, amit magamtól akarok, és mi az, ami csak annak tűnik, mert valójában hosszú agymosás eredménye. pl. a szőrtelenítés vagy a magassarkú pont ilyen, amiket szerintem csak azért tartunk szépnek vagy szexinek, mert ezt sulykolták belénk hosszú-hosszú ideje, ezt látjuk a reklámokban, ezt állítja be a kultúránk kívánatosnak. szóval én nem látom olyan jól elkülöníthetőnek a kettőt (saját stílus vs. mások/társadalom elvárásai, mert a kettő bonyolult kölcsönhatásban van egymással szerintem - és nehéz lebontani az eredeti okokat, szándékokat, legalábbis számomra.)
amúgy nem hiszem, hogy van olyan ember, aki azt állítja magáról, hogy ő csak mások elvárásai szerint öltözködik, sőt, kb mindenki azt tartja magáról, hogy neki van saját stílusa, akkor is, ha mindig a legújabb divatot követi. szóval ez a saját stílus dolog is elég nehezen meghatározható, meg aztán, ki dönti el, hogy kinek van és kinek nincs saját stílusa?
szóval sok további érdekes kérdést felvet a hozzászólásod, mondjuk egyértelmű válasz szerintem nem nagyon adható rájuk :)
azt tényleg nehéz kérdés kívülről megítélni, hogy valaki megtalálta-e a maga stílusát vagy csak elvárásoknak akar megfeleni. de én azt hiszem, hogy némi intuícióval azért rá lehet érezni - bár objektív szabályok nyilván nincsenek.
VálaszTörlésönmagunkra vonatkozóan viszont szerintem ezt könnyebb (lenne) eldönteni. egy szabály van, hogy én hogyan érzem jól magam. ha valaki csak azért hord nap mint nap 10 centis tűsarkút, mert azt hiszi abban lesz csak szexi, de egyébként utálja, nem fogja magát jól érezni.
a másik ami miatt én lényegesen egyszerűbbnek látom ezt a kérdést: miért is baj, hogy a média sugall valamilyen divatot? én el tudom dönteni, hogy az nekem kell vagy nem. az, hogy a szőrtelenítés általános divat lett, miért baj? mert a média mondja? ha azt mondja a szőrös a divat, akkor az lesz az elvetendő? vagy csak egyszerűen, amit a többség tesz? vagy a természetesség csak a jó? akkor a parfüm, a fülbevaló vagy akár a hajfestés is morálisan elítélendő?
ezért írtam a meghatározottságról, valami - média, család, közvetlen környezet - mindig befolyásol, nincs eredendő stìlus, abból válogatunk, amit az adott kor lehetőségei, fantáziája felkìnál. szerintem ez nem bűn. a probléma az, ha elìtélek valakit azért, mert más, mint én vagy mint a többség (vagy a másik oldalról, mert pont olyan, mint a többség). :D de mindenkinek megvan a maga értékìtélete.
dc :)
szerintem azt is nehéz eldönteni, hogy "én hogyan érzem jól magam". pontosabban el lehet dönteni, hogy ez nekem jó, ez meg nem, de akkor is ott a kérdés, hogy de MIÉRT jó ez nekem vagy miért nem, amiről írtam is. persze nem mindenki szereti állandóan a miérteket kutatni, de én általában szoktam. a másik meg, hogy ehhez némi önismeret, önelemzés és kíváncsiság kell, hogy egyáltalán felmerüljön benne, hogy ilyen kérdéseket feltegyen, ami megintcsak sokakból hiányzik szerintem.
Törlés"miért is baj, hogy a média sugall valamilyen divatot?" - nem arról van szó, hogy valami azért elvetendő, mert divat, vagy mert sokan követik. azért elvetendő valami (számomra), mert 1) értelmetlen 2) inkább káros, mint hasznos. pl. miért baj az, hogy a média csak nőies nőket szerepeltet és azt sugallja, hogy csak 1 (legfeljebb 2) féle nő a szexi? mert fiatal lányok és nők érzik magukat szarul, amikor ezzel szembesülnek (akik esetleg nem felelnek meg ezeknek az ideáloknak), és nem csak a média, hanem az egész környezetük ezt sugallja, amiben élnek. - miért is? mi ennek az értelme? miért kéne magukat a nőknek szarul érezni minden ok nélkül? szóval szerintem (és a feminista nézet szerint) itt nem a választás szabadságáról van szó, hanem épp arról, hogy nincsenek szabad választásaink, pontosabban vannak, de bizonyos dolgok, pl. "hogyan legyél vonzó/szexi/szép nő", elő vannak írva, ráadásul elsősorban külsőségekre vonatkozóan, ami pedig marhára nem a szabadságról szól, és nem arról, hogy tökjó, hogy mennyi féle nő és szépség és szexiség létezik, hanem arról, hogy van egy út, és te vagy rálépsz és követed az előírásokat vagy nem. vannak persze átmenetek is, de attól még léteznek ezek az előírt szépség/nőiesség szabályok. mindehhez még hozzájönnek a nőkre más területeken nehezedő elnyomás rétegek (munkahely, szexuális zaklatás, család stb.), és máris megkapjuk, miért is olyan súlyos ez a téma, és mi is a baj ezekkel a nők külsejét célzó divatjelenségekkel. vagy szerinted semmi gond azzal, ha fiatal lányok lesznek egyre nagyobb számban anorexiások? vagy azzal, hogy manapság már "normális", hogy tizenéves tini lányok sminkelik magukat és kihívó ruhákban járkálnak? vagy azzal, hogy ugyanez a korosztály már szexuálisan aktív, amikor érzelmileg még korántsem tartanak ott, hogy felfogják és feldolgozzák ezeket az élményeket? és még sorolhatnám mi minden összefügg ezzel. (és miért is van ez így? nem pont azért, mert a média és minden más azt sugallja, hogy a lányok akkor és attól lesznek értékesek, ha szexik? ...)
én nem gondolom, hogy minden, ami nem természetes, "morálisan elítélendő", de azt sem, hogy követendőek lennének ezek a trendek, vagy hogy ne kéne rákérdezni ezekre a dolgokra.
persze, mindenki ugyanabból a készletből válogat (legalábbis egy kultúrán belül), de szerintem nem mindegy, hogy hogyan. nem arról van szó, hogy a másik embert kéne elítélni azért, mert mást választ, de a választását tarthatom akár magam, akár a társadalom számára károsnak pl.
az, hogy egészségtelen életmódot népszerűsít a média szerintem is elìtélendő, az is, hogy csak egyfajta szépségideált közvetít. sőt az egész világszintű uniformizálódás belőlem ellenérzéseket vált ki.
VálaszTörlésamit mondani akartam az egésszel, az nem ezeknek a cáfolata vagy elbagatellizálása. csak szerintem az, hogy a praktikumon túli, talán kevésbé fontosnak és emelkedettnek tűnő céljai is lehetnek a külsőnk alakításának, az nem feltétlenül gond. szóval az, hogy mindez értelmetlen lenne, abban nem értünk egyet.
és azt se tartom gondnak, hogy ehhez inspirációt, mintákat a külső környezetünkből kapunk.
mint önkifejezés, számomra kicsit az amatőr művészethez hasonlítható, így ha a miértekre keressük a választ, szerintem bonyolult, elvont magyarázatok is lehetnek mögötte.
gondolkodni lehet rajta, az egyáltalán nem baj, sőt! és tényleg vannak valós problémák, amiket leírtál... például ezért is lenne fonos a gyerekeket, fiatalokat kritikus gondolkodásra tanítani.
de ami a testi, lelki egészséget nem károsìtja pl szőrtelenítés (és itt most tényleg nem a tinik, hanem a felnőtt, érett, felelős gondolkodásra képes nők vonatkozásában értem), azt nem tudom, elítélni.
/a tini probléma amúgy szerintem jóval bonyolultabb, és igen, van nem kevés felelőssége a médiának benne, de talán a családnak, közvetlen környezetnek még nagyobb./
dc
na várj, én sem azt mondtam, hogy a praktikumon túl felesleges a külsőnkkel foglalkozni, csak azt, hogy ne legyen már megvetendő (vagy "nem elég nőies/vonzó/szexi"), aki így dönt, márpedig a mostani kultúrában annak számít. és CSAK a nőknél van ez így.
Törlésegyfajta önkifejezést a külső/öltözködés által én is jónak gondolok, csak a mindenki számára előírt szabályokat nem szeretem.
a szőrtelenítésről (meg gondolom lennének még más példák is) valószínűleg mást gondolunk, de nagyjából már leírtam, hogy én mit, szóval nem ragozom.
persze, a tinik helyzete nyilván elsősorban a családjuktól függ, mindenesetre akinek nincs egy biztos családi háttere, ahol megkapná a tájékozódáshoz szükséges támpontokat, "elveket", értékrendet ÉS szeretetet, figyelmet, bizalmat stb., annak nagyon nehéz ebben a kultúrában egészséges lelkű (és testű) felnőtté válnia, szerintem. még normális családi háttérrel is az, nemhogy anélkül...