a popkultúra alatt most főleg a zenei videókat értem, ill. bizonyos félig művészi fotókat, szóval azt a területet, ami valahol a művészet és a szórakoztatóipar határán van, részben tehát művészi igényű divatfotókra is értem ezt, de pl. a "sima" reklámfotókra és a pornográfiára nem.
szóval. van ez a minden feminista oldalon széjjel kritizált videó, a Blurred Lines, aminek egy képileg is, szövegében is teljesen antifeminista, a nők elleni erőszakot propagáló förtelem benyomása van, legalábbis feminista körökben. érdekes viszont, hogy sokan megjegyzik azért, hogy de milyen fülbemászó sláger amúgy, és bár az elveivel teljesen ellenkezik, de mégis valahol "szereti" ezt a dalt.
namost. a probléma szerintem pont az ilyen elszólásokból látszik, vagyis: hogy szerethet valaki valami olyasmit, amit "az eszével" kifejezetten gyűlöl? nekem ez valahogy nem stimmel, de erre (is) választ jelenthet talán, ami nekem eszembe jutott erről...
ez pedig az a (szerintem elég lényeges) tényező, amit ezek a feminista oldalak (is) általában figyelmen kívül hagynak, ha popkultúráról és a fent említett átmeneti, elmosódott vonalakkal határolt területről van szó, ez pedig a művészet nem szó szerinti, szimbolikus, jelképes, stilizált, akár túlzó jellege, és minden olyan további tulajdonsága vagy lehetősége (irónia, önirónia, többértelműség stb.), amik ezekből is következnek.
nem azt mondom, hogy ne lehetne feminista szempontból vizsgálódni ezen a területen is, sőt, fontos és érdekes ez a munka is, viszont engem személy szerint zavar, ha mindez úgy történik, hogy figyelmen kívül marad a dolognak ez az oldala, ami pedig szerintem szervesen a része.
tehát mint ahogy egyszerűen nem értelmezhetjük szó szerint a verseket, az irodalmi alkotásokat (vagy ha igen, akkor az is egyfajta művészi koncepció), úgy bármit, aminek köze van a művészethez (és a ZENE is ide tartozik, vagy a fotóművészet) ugyanilyen óvatosan kell kezelni, főleg ha ítélkezni (és elítélni) lenne kedvünk (és akár érveink is) valamilyen nem művészettel kapcsolatos vélemény/érvrendszer alapján.
ebben a kérdésben talán jobban egyetértek a "józan paraszti ész" iránnyal, ami valószínűleg azt mondaná az ilyen videókra, hogy "ez csak egy dal, nem kell komolyan venni" - mert bár a magyarázatban valószínűleg nem értenénk egyet, de nem hiszek az ilyen típusú szexizmus túlzott veszélyességében.
persze tudom, hogy sok minden alattomosan, fokozatosan, észrevétlenül épül be az emberi tudatba (vagy inkább tudattalanba), és a szexizmus pont ilyen, de azt is gondolom, hogy nem a popkultúra (legalábbis nem az említett része) az, ahol erre a feminizmusnak elsődlegesen rá kellene mutatnia, már csak átvitt, átesztétizált, átszexualizált, nem egyértelmű értelmekkel, tartalmakkal játszó jellege miatt sem.
ezzel együtt nagyon fontosnak tartom, hogy kritikus fogyasztók legyünk, bármiről is legyen szó, ebben abszolút egyetértek.
a másik, amit nagyon fontosnak tartanék, hogy a művészeti (jellegű) alkotások kritikája se merüljön ki abban az átlagemberek számára sem, hogy "ízlések és pofonok", műveltebb körökben pedig abban, hogy "fúj, de szexista..." - én legalábbis ennél bonyolultabbnak látom ezt a területet (is), a feminista gondolkodású emberektől pedig még talán el is várom, hogy árnyaltabban lássák a témát. szóval alapvetően a kritika (és a kritikus gondolkodás) kultúrájának, szokásának fejlődését, "divatját" kéne elérni már nagyon-nagyon rég óta.
ugyanúgy, ahogy MC esete is többtényezős, és szerintem nem lehet egyértelműen "ítéletet" mondani felette, inkább csak hangsúlyozni lehet több oldalt is, így ez a téma is túl szerteágazó ilyesmihez, de gondolkodni érdekes és érdemes róla. MC-hez visszatérve pedig nekem az eddig olvasottak közül ez a végeredmény tetszik legjobban - a kifejtett (második-harmadik hullám közti) konfliktus nekem is eszembe jutott a téma kapcsán, sőt, nagyjából én is ugyanoda jutottam el, csak kicsit másképp.
kiegészítés: a másik pont, ahol teljesen egyetértek a cikkben írtakkal, az itt volt: "Egy másik hozzászóló, Hudy Róbert szerint ha nem lenne nők elleni erőszak, ezek a képek nem hívnának elő ilyen asszociációkat, így nem lennének veszélyesek - azaz a problémát a gyökerénél kellene megragadni." - ez közel áll ahhoz, amit én is próbáltam kifejteni. vagyis az ilyen videók elítélése az szerintem kb. olyan, mintha egy betegség tüneteit ítélnénk el, és nem a betegségre fókuszálnánk, sőt, még inkább a betegség okaira... persze tudom, hogy azzal is foglalkoznak a feministák, de sokszor nem mindegy, hogy mi és miért kerül fókuszba, és pláne hogyan.
kiegészítés: a másik pont, ahol teljesen egyetértek a cikkben írtakkal, az itt volt: "Egy másik hozzászóló, Hudy Róbert szerint ha nem lenne nők elleni erőszak, ezek a képek nem hívnának elő ilyen asszociációkat, így nem lennének veszélyesek - azaz a problémát a gyökerénél kellene megragadni." - ez közel áll ahhoz, amit én is próbáltam kifejteni. vagyis az ilyen videók elítélése az szerintem kb. olyan, mintha egy betegség tüneteit ítélnénk el, és nem a betegségre fókuszálnánk, sőt, még inkább a betegség okaira... persze tudom, hogy azzal is foglalkoznak a feministák, de sokszor nem mindegy, hogy mi és miért kerül fókuszba, és pláne hogyan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése